[LAP TETEJÉRE]

Bevezető

Mexikó olyan élményeket rejteget a víz alatt és felett, melyek ámulatba ejtenek mindenkit. Az országban találkozhatunk őslakos indiánokkal, akik a mai napig őrzik kultúrájukat, ugyanakkor belekeveredhetünk a modern metropoliszok nyüzsgő forgatagába is. A strandok gyönyörűek, az éttermek tele vannak a mexikói specialitásokkal és mindenhol zenélnek amerre csak megyünk. Az éjszakai élet pedig lenyűgöző, az emberek kettőig az utcákon sétálnak, vagy a kávézók és éttermek teraszán üldögélnek.

 

[LAP TETEJÉRE]

Történelem

[LAP TETEJÉRE]

Olmék civilizáció

A Mexikói-öböl alföldjén letelepedett olmékok művelés alá vették az esőerdő területét valamint az ártéri területet, amelyet a Mexikói-öbölbe torkolló számos folyó hordalékkal töltött fel. Itt alakult ki legkorábban az az olmék közösségi szervezet, amelynek formáját feltételezhetően a későbbi közép-amerikai kultúrák is átvették és továbbfejlesztették. Az élelmiszertermelő parasztság biztosította a munkaerőt, amely ellátta az uralkodók öröklődő kasztját, a papi hierarchiát, hivatalnokokat, kíséretet és a művészeket. A rang szerint elhelyezett és bekerített kerületek szertartási, adminisztrációs és közigazgatási funkciókat töltöttek be, s talán a piacgazdaság céljait is szolgalták. Szabályos időközönként a lakosság számára fenntartott vallási központokban az egész közösség összegyűlt rituális események céljából, így például a San Lorenzoban és La Ventaban. Ezekre a helyekre ma úgy tekintünk mint az építeszeti szerkezetében is megnyilvánuló ideális olmék társadalom alapjaira. La Ventánál földből kiásott és kőfallal körülkerített nagyszerű udvar nyomaira bukkantak, amelyből a nagyobb végén egy, majdnem 30 méter magas vulkán alakú agyagpiramist vagy mesterséges dombot alakítottak ki. A La Ventai elrendezés egy korai formája a templompiramis-komplexusnak, amely a későbbi közép-amerikai indián városok tervezésére jellemző. A tér előtt négy kolosszális bazaltfej van, amelynek mindegyike kb. 10 tonna sulyú. Majdnem olyan nagy teljesítmény lehetett a hatalmas kövek szállítása a lápos vidéken keresztül, a kb. 100 km-es távolságra lévő legközelebbi bazalt lelőhelytől, mint a fejek kifaragása. A bazaltfejek az olmék művészet kiemelkedő alkotásai; számos hasonló faragványt találtak Tres Zapotes-nél és a korábban feltárt San Lorenzói ásatási színhelyeknél. A régészek szerint a fejek nem istenségek képmásai, hanem uralkodóké. Mindkét helyen, San Lorenzónál és La Ventánál később barbár betolakodók erőszakkal megdöntötték a fennálló rendet, s a hatalmas fejeket tudatosan megrongálták.

[LAP TETEJÉRE]

Maja civilizáció

[LAP TETEJÉRE]

Preklasszikus kor (i. e. 1000 – i. sz. 200)

A preklasszikus kor a maja civilizáció kialakulásának korszaka, és maga is két nagyobb periódusra osztható, a korai (i. e. 1000 – i. e. 600) és késői preklasszikus (i. e. 600 – i. sz. 100) korszakokra. Az első időszakban a mai Guatemala, Belize, Honduras nyugati és Mexikó délkeleti területein élő népcsoportok fokozatosan áttértek a földművelésre és a kerámia készítésre. Kisebb, 100–500 lakosú falvakban letelepedett életmódot folytattak. I. e. 800-tól egyre több településen kisebb-nagyobb platformokon rituális épületeket emeltek, a kereskedelem az egyes falvak között egyre szorosabbá vált, és az olmék civilizáció is termékenyítően hatott, olyannyira, hogy i. e. 600-tól kezdve már városias települések is megjelentek a mai guatemalai Petén tartomány párás dzsungeleiben. I. e. 400-tól már több 2-10 ezer lakost számláló város alakult ki, ilyenek voltak Nakbé, El Mirador, Wak'na, Tintal, El Porto, Sacayut, Calakmul, Kaminaljuyú és Tikal. Mindannyiuk közös sajátossága a hatalmas köztér, melyet csonkagúla alakú platformon álló templomok és a nemesek házai vettek körül. A platformokra lépcsők vezettek, és oldalaikat mészkőstukkóból készült maszkok borították, melyek különböző isteneket ábrázoltak, mint Kinich Ahau, a napisten vagy mítikus helyeket, mint Taj Wayib'. Ekkor jelentek meg az első feliratok is, amelyek az első uralkodók tetteiről adtak számot, csakúgy, mint a pazar falfestmények. A preklasszikus kor végét számos város összeomlása jelenti az i. sz. 100 – i. sz. 200 közötti periódusban, melyek okai ma még nem tisztázottak, noha a mai régészeti és epigráfiai maradványok nagyobb arányú népmozgásokról tanúskodnak.

[LAP TETEJÉRE]

Klasszikus kor (200 – 950)

A klasszikus kort sokan a maja civilizáció virágkorának tartják, mivel ekkor jöttek létre a legnépesebb városok és a korszak második felének alkotásai az egyetemes művészettörténet szerint is kiemelkedőek. Ennek ellenére a korszak a szüntelen háborúk időszaka is, amikor a maja alföldeket keresztül-kasul járták a harci különítmények. A korai klasszikus korszak (100 – 600) sajátossága a kezdetekben keresendő, hiszen a korábban elhagyott városok utódai csak a 300-as évekre konszolidálódnak. A vezető szerepet Tikal, Calakmul és a mai Quintana Roo tartomány területén található városok uralkodói szerezték meg. A korszak legfontosabb eseményei a még nem teljesen feltárt tikali dinasztián belüli ellentétek, melyek 378-ban a mexikói felföldeken elterülő hatalmas metropolisz, a 120 ezer lakosú Teotihuacán beavatkozását vonták maguk után. Az új dinasztia hatalma kiterjedt szinte a teljes maja alföldre, és számos más város uralkodója fizetett adót Tikal urainak az 500-as évek elejéig. A lakosság száma folyamatosan növekedett, már kőtemplomok és paloták épültek a korábbi korszak fából készült építményei helyett. A 6. század közepén azonban számos korábban alárendelt uralkodó elszakad Tikaltól, és ekkor kezd el terjeszkedni az előbb Tz'ibanchében, majd később Calakmulban székelő dinasztia, melynek legnagyobb uralkodója Yuhknom Ch'en (A Városokat Rengető), aki 662-ben Copán, Toniná és Palenque városok kivételével uralta a maja alföldeket. 562 és 735 között Tikal és Calakmul állandó háborúban álltak egymással. A tikali dinasztia megpróbálta ellenőrzése alatt tartani a termékeny petexbatúni alföldeket és Bajlaj Chan K'awil vezetésével Dos Pilasban új várost alapított, amely azonban hamarosan Calakmul adófizetője lett. Calakmul tovább terjeszkedett, ám 692-ben Tikal végleg győzelmet aratott, ami után a calakmuli uralkodók hatalma soha nem nyerte vissza korábbi nagyságát. Azonban Tikal nem volt képes fenntartani az így megszerzett hegemóniát, és a 700-as évektől kezdve a maja alföldeken több tucat egymással hol békében, hol háborúban álló politikai alakulat jött létre. Az elkövetkező 100 évben a városok és a lakosság száma tovább nőtt, amely számos problémát vont maga után. Ma még vitatott okok következtében a 800-as évektől kezdve egyre több települést hagytak el lakói, és a 950-es évekre az alföldek központi része jórészt elnéptelenedett.

[LAP TETEJÉRE]

Posztklasszikus kor (950 – 1550)

Az előző kor városai elszórtan feküdtek Mexikó déli részén, Guatemala és Honduras területén. A 10. század végétől a posztklasszikus kor főbb városi központjai a Yucatán-félsziget északi felén koncentrálódtak. A putúnok, akiket chontal-majáknak is neveznek, a Mexikói-öbölből (Campeche és Tabasco) érkeztek, és El Petén központi részén telepedtek le. Valószínűleg a putúnok építették a kör alakú templomokat és a fejsze alakú labdajátékpályákat. A különböző városok és a putúnok – akikre hatottak a Mexikó középső völgyében élő toltékok – közötti háborúk miatt a maja társadalom militarizálása egyre nagyobb méreteket öltött. Bevezették a Tollaskígyó, Quetzalcóatl kultuszát, amelyet maja nyelven Kukulkánnak hívtak. 978 körül az itzá népcsoport elhagyta a délnyugati partot, és letelepedett Chichénben, Yucatánnak azon a részén, ahol a klasszikus kor idején már laktak. Ezen a területen új dinasztiát alapítottak. A toltékok Mayapánban telepedtek le, és ellenőrzést gyakoroltak a kereskedelmi útvonalak felett. A valószínűleg mexikói eredetű Xiu család feje megalapította Uxmal városát. Három város, Chichén Itzá, Mayapán és Uxmal megalakította a Maja konföderációt, amely több mint kétszáz évig kormányozta a maják világát. Ebben az időszakban virágzott a kultúra és a művészet, amelyre hatást gyakoroltak a toltékok, a hatásuk megfigyelhető például Chichén Itzá emlékműveinek stílusán. A konföderáció 1194-ben felbomlott, és a három város háborúba keveredett egymással. Fél évszázaddal később Mayapán legyőzte Chichén Itzát, lerombolta a várost, a lakosságot rabszolgasorba vetette, és a következő kétszáz évben uralkodott a régió felett. 1441-ben Chichén Itzá majái fellázadtak, amelynek eredményeként Mayapán uralkodócsaládját kiirtották, összeomlottak az isteni monarchiák, és az anarchia és a széthullás időszaka következett, amelyben az önálló apró városállamokat seńoríók vezették. Fél évszázaddal később a spanyolok érkezésekor a ragyogó maja kultúra már hanyatlott, a társadalom felbomlott, és nem ápolták a régi hagyományokat. A királyok és a maja társadalom fejlett intézményei már a spanyolok érkezése előtt eltűntek, megkönnyítve ezzel a hódítók feladatát, akik 1541-re már csaknem az egész Yucatán-félszigetet az uralmuk alá hajtották; bár néhány csoport, például az itzák, még csaknem két évszázadon át folytatták az ellenállást.

[LAP TETEJÉRE]

Az Azték-birodalom

A 2–12. században vadász- és gyűjtögető nomád népekkel (összefoglaló nevükön a chichimec-ekkel) éltek együtt Mexikó északi fennsíkjain, majd dél felé húzódtak. Itt ütköztek össze a toltékokkal, egy hozzájuk hasonlóan agresszív törzzsel (fővárosuk a Mexikóvárostól északra fekvő Tula volt). Idővel az aztékok sikeresen leigázták őket, és átvették katonai szervezetrendszerüket. A 13. században nyomultak be a Mexikói-felföldre, és alig száz év leforgása alatt uralmuk kiterjedt a mai Guatemala határáig. 1300 előtt alapították első fővárosukat, a dombos vidéken fekvő Chapultepecet (jelentése: A szöcskék dombja). Később a Texcoco-tó nyugati partján telepedtek le. A 14. század elején visszavonultak a tó jól védhető szigeteire, és ott alapították meg 1325-ben Tenochtitlánt, ahol ma Mexikó fővárosa fekszik. Katonaállamuk részben más városokkal kötött szövetségben, részben folytonos és igen agresszív hódításokkal számottevő birodalommá nőtt, amelynek lényeges bevételi forrása a leigázott népektől szedett sarc volt. 1372-ben választották meg első uralkodójukat, Acamapichtlit (uralkodása: 1376–1395). 1428-ban megalakították Tenochtitlán, Texcoco és Tlacopán városállamok katonai szövetségét, amiben a vezető szerepet Tenochtitlán vívta ki. Ezzel megalapították az Azték Birodalmat, amely 1521-ig állt fenn. Legnagyobb területét az 1502-ben hatalomra került II. Moctezuma király idején érte el: határait két óceán mosta, lakóinak száma elérte a 2 millió főt. A királyoktól a legutolsó emberig a birodalom minden lakójának teljes életét áthatotta a spiritualitás. Teremtésmítoszuk szerint előttük már négy birodalom (és az emberiség generációi) létezett, az övék volt az ötödik. Az istenek mind a négy előzőt elsöpörték különböző világkatasztrófákkal, és azt hitték, az övéknek is vége szakad majd egy 52-éves világkorszak végén. Az utolsó ilyen korszakukban ráadásul egy üstökös megjelenése is nyugtalanította a papokat, és 1519-ben egy nagy templomtüzet is baljós jelként értelmeztek. Hittek egy fehérbőrű, jóságos félistenben Quetzalcóatl néven, aki a régmúltban földművelésre és építészetre tanította a tolték törzseket. A jóslat szerint valahonnan keletről kellett hazatérnie amerre erdetileg eltűnt; így történt, hogy amikor 1519-ben egy maroknyi spanyol katona és kalandor partra szállt, vezérüket, Hernán Cortés-t még Moctezuma is a hazatért félistennek vélte.

[LAP TETEJÉRE]

Új-Spanyolország

Hernán Cortez a mai Veracruzhoz közeli tengerpartra érkezett meg 1519 április 21.-én 11 hajóval, 550 fővel és 16 lóval. A helyi indiánok barátságosak voltak és rövidesen az azték Tenochtitlan nevű fővárosba II. Meoctezumához, az azték királyhoz is eljutott a "vízen lebegő tornyokon" érkezett sápadt arcú lények híre. Az azték naptár szerint 1519-ben meg fogják látni a keletről visszajövő Quetzalcóat királyt. A spanyolokat kedvezően fogadták azokban a városokban, melyek nem szerették az azték uralmat, és így a spanyolok indián szövetségeseket szereztek. Közel 6000 indiánnal megközelítették az azték szigetfővárost - egy olyan várost, amely nagyobb volt, mint bármelyik Spanyolországban. Moctezuma kirákly meghívta őket a palotájába, de a spanyolok azonnal foglyul ejtették őt.  Bár 1520. június 30-án az aztékok tönkreverték a spanyolokat az úgynevezett Szomorú Éjszakán (Noche Triste), 1521-ben ismét sikerült legyőzniük az aztékokat, és elfoglalták fővárosukat, Tenochtitlant. A mai Mexikó Új-Spanyolország néven 300 évre spanyol gyarmattá vált. A meghódított népek helyzete borzasztóan rossz volt, nem csak a gyarmatosítók véres keze, hanem egy sor járvány miatt is, melyeket a spanyolok által behurcolt betegségek okoztak. Az indián népesség a hódítás idején becsült 25 millióról 1605-re lecsökkent egy millió fölé. A 16.-tól a 19. századig egy fajta fajgyűlölő rendszert létezett Mexikóban, amely táplálta a hatalmi harcokkal kapcsolatos eseményeket ezekben az években. A spanyol-születésű gyarmatosítók - melyeket szigetlakóknak, vagy gúnyosan gachupinasnak neveztek - a népesség kis részét alkották, de mégis a nemességet alkották Új-Mexikóban (ahogy Mexikót akkor nevezték), noha korábban alacsony volt a társadalmi helyzetük Spanyolországban. A 18. századra a criollok, a spanyol szülők Új Spanyolországban született gyermekeinek sikerült szerencsét próbálniuk a bányászatban, a kereskedelemben, a mezőgazdaságban, és nem meglepő módon jelentős politikai hatalmat harcoltak ki a gazdagságukkal. A criollok alatt helyezkedtek el a meszticek, a vegyes spanyol és indián vagy afrikai rabszolga házasságok leszármazottai, és a népesség alsó részét alkották a fennmaradó indiánok és afrikaiak.

[LAP TETEJÉRE]

19. század

1808-ban Bonaparte Napóleon elfoglalta Spanyolország nagy részét - így megszűnt a közvetlen spanyol ellenőrzés és a gyarmaton felerősödött a szigetlakók és a criollok közötti rivalizálás. 1810 szeptember 16.-án Miguel Hidalgo y Costilla, egy criollo pap összehívta a hívőit a templomba és kihirdette a híres felhívását a felkeléshez, Grito de Dolores címmel. 1811-ben a spanyolok kivégezték Hidalgót, de José María Morelos folytatta a harcot. Morelost 1815-ben végezték ki. A mexikói függetlenségi háború 1821-ben hozta meg eredményét, amikor Spanyolország kénytelen volt Mexikó függetlenségét elismerni. 1822-ben jött lére Agustín de Iturbide császársága, amely csupán hét hónapig állt fenn. A közép-amerikai országok 1823-ban elszakadtak Mexikótól. Az 1824-as évi alkotmány szerint Mexikó szövetségi köztársaság lett. A rabszolgaságot 1829-ben törölték el. Antonio López de Santa Anna tábornok először 1833-ban lett elnök. Ellentmondásos uralma alatt 1836-ban felfüggesztették az alkotmányt. 1846 és 1848 között háború folyt Mexikó és az Amerikai Egyesült Államok között, amelynek végeredményeként Arizona, Új-Mexikó és Kalifornia északi része az USA-hoz került. 1848. május 19-én Mexikó ratifikálta a Guadalupe Hidalgo-i szerződést. Elveszítette területének harmadát: Texas és Kalifornia, továbbá Arizona és Új-Mexikó területének nagy része az Amerikai Egyesült Államok területe lett. Bénito Juárez, a szapoték indián származású, liberális elnök és jogász (1857-72) 1855-ben megújította a mexikói törvényeket. Ez az időszak a liberális reformok kora, spanyolul La Reforma. Az 1860-as években az ország ismét katonai megszállás alá került. A III. Napóleon által küldött francia csapatok segítették a mexikói császári trónra Ferdinánd Miksa osztrák főherceget. Miksa császárt a katolikus klérus és konzervatív mexikóiak támogatták. Ez a második mexikói császárság csak néhány évig állt fenn. A köztársaság elűzött elnöke, Benito Juárez, 1867-ben helyreállította a köztársaságot. Ezután következett az ún. Porfiriato, amelynek névadója, Porfirio Díaz 1877 és 1911 között volt Mexikó elnöke (megszakítással). A korszak viszonylagos nyugalma és fejlődése (például vasútépítés) végső fokon a jövedelmi különbségek fokozódásával járt. Díaz erőteljesen korlátozta a szabadságjogokat, főleg a sajtót ellenőrizte.

[LAP TETEJÉRE]

20. század

A Diaz irányításával szembeni széleskörű elégedetlenség, sztrájkokhoz vezetett, amely meggyorsította a Mexikói Forradalom kitörését. A forradalom nem egyértelmű harc volt az elnyomás és a felszabadítás között, hanem 10 éven át tartó küzdelem a számtalan vezető között, amely során az egymás követő kísérletek a stabil kormányok létrehozására és a békére, zátonyra futottak a kitörő harcok miatt. Az alapvető ideológiai áramlat, amelyet a forradalmárok követtek, ellentétei fedezhetők fel a liberális reformerek és az olyan radikálisabb vezetők, mint Emiliano Zapata, között, akik a földeknek a parasztok számára való átadását követelték. A 10-éves erőszakos polgárháború ára másfél millió halott volt - nagyjából minden nyolcadik mexikói. A forradalom után a politikai akarat az ország infrastruktúrájának fejlesztésére vagy felépítésére koncentrált, mint helyi iskolák, utak, vízierőművek és öntözővezetékek. Az Intézményes Forradalom Pártja (PRI) átvette a hatalmat 1934-ben (és még ma is a kezében tartja), reformprogramot és a föld újrafelosztását bevezetve. A következő polgári engedetlenségi hullám 1966-ban volt, amikor egyetemista tanulók csoportjai Mexikóvárosban kifejezték elégedetlenségüket a konzervatív Diaz Ordaz kormányával szemben. Az egypártrendszerrel, a korlátozott szólásszabadsággal és felesleges kormánykiadásokkal szembeni elégedetlenség 1968-ban, a Mexikói Olimpiai Játékok rendezésekor csúcsosodott ki, és akkor a tüntetőket a hadsereg alakulatai gyilkolták le. Az 1970-es évek végén kitört olajláz megnövelte Mexikó olajbevételeit és ez finanszírozta az ipari- és mezőgazdasági befektetéseket, de az olajfelesleg az 1980-as évek közepén az olajárakat letörte és ez Mexikó legsúlyosabb recessziójához vezetett, évtizedeken át tartva. Nem meglepő módon a gazdasági problémák megnövelték a politikai csatározásokat mind a baloldalon és mind a jobboldalon. A gazdasági problémákat nem segítette az 1985 szeptember 19.-i földrengés, amely nyolcas erősségű volt a Richter-skálán és több, mint 4 milliárd dollár kárt okozott. Mexikóvárosban több száz épület ment tönkre, sok ezer ember vált hontalanná és legalább 8000 fő halt meg. Carlos Salinas de Gortari lett az elnök 1988-ban a vitatott választásokon, amelyről széles körben úgy gondolják, hogy nem ő nyerte meg a szavazatok többségét. Azonban népszerű támogatást szerzett azzal, hogy sikeresen tárgyalta le Mexikó államadósságát és megzabolázta az emelkedő inflációt. A gyors privatizációs program és a virágzó nemzetközi pénzpiac miatt a nemzetközi sajtó szemében Mexikó a szabad-piaci gazdaságok példanemzete lett. Salinas elnök gazdasági reformjának a csúcspontja a NAFTA, az Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Szerződés volt, amely 1994 január 1.-én lépett életbe. A félelem attól, hogy a NAFTA megnöveli a szegénységet az indián parasztok között, a Zapatista erők által vezetett felkelést váltotta ki a déli Chiapas államban. A NAFTA életbe lépett és egy 2000 főből álló parasztok csoportja azzal döbbentette meg Mexikót, hogy elfoglalta San Cristóbal de Las Casa és más körzeti városokat, a társadalmi igazságosság biztosítását követelve Mexikó elnyomott parasztjai számára. A felkelés felgyorsította a társadalmi elégedetlenséget Chiapas államban, amelynek eredménye az lett, hogy a parasztok erőszakosan elfoglaltak több száz épületet, farmot és földet. Legalább 145 főt öltek meg, amíg tűzszünet nem jött létre a lázadók és a mexikói hadsereg között. A lázadók vezére, a csak Marcos alparancsnokként ismert személy, nemzeti hőssé vált. 1994 márciusában Luis Donaldo Colósiot, Salinas elnök megválasztott utódját, meggyilkolták. Az utódja a 43-éves Ernesto Zedillo nyerte meg a választásokat a szavazatok csak 49 %-os arányával. Mexikó politikai rendszere és a fiatal gazdaságának alacsony teljesítménye miatt gazdasági válság alakult ki. Hetekkel Zedillo beavatási ceremóniája után a pesot drámai módon leértékelték és az árak Mexikóban drámai módon megemelkedtek. Mexikó majdnem gazdasági csődbe jutott és az a sürgős 50 milliárd dollár hitelcsomag mentette meg, amely az USA-tól és nemzetközi pénzintézetektől érkezett. Mexikónak át kellett adnia olajvagyonát - a nemzet önállóságának kulcsszimbólumát biztosítékként a segélyre. Ennek ellenére Zedillo elnök úgy tűnik, hogy igazán nyitott a demokráciára, egy olyan időszakban elnökölve, amikor az ellenzéki pártoknak végre megengedték a vidéki választások megnyerését és így kifejlődhetett a választási kultúra. A Zapatista erők is működhetnek a demokratikus kereten belül, szabad választásokkal megválasztva belső szervezeteiket. Ezeket az ideológiai fejleményeket időnként aláássák merényletek és más gerilla-stílusú tevékenységek, úgy a lázadók és mint Mexikó militáns rendőrsége részéről. A 2000. júliusi választáson a jobboldai PAN nyert. A 2006-os választáson ismét a PAN nyert. A PRI tovább gyengült; már csak a harmadik legnagyobb frakciót tudhatja magáénak, mert a második helyre a PRD (Party of the Democratic Revolution) futott be. Az új elnök a PAN színeiben indult Felipe Calderón lett.

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Régiók

 

 

 

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Városok, látnivalók

[LAP TETEJÉRE]

Mexikóváros

A főváros 2200 méter magasan fekszik, de levegője ennek ellenére borzasztóan szmogos. A helyiek többsége beszél angolul, és szívesen elkalauzol minket bármely nevezetességhez, mint például a Zona Rosaba, a Rózsa-negyedbe, ahol több száz éves épületek és remek éttermek találhatók. A város történelmi belvárosa a Plaza de la Constitución, itt találhatók Mexikó legrégebbi épületei és templomai. Keleti részén található a a Palacio Nacional, mely ma az elnöki hivatalnak ad otthont. A csodálatos Catedral Metropolitana-t 1520-ban építették. A főváros egyéb
látnivalót se hagyjuk ki! Nézzük meg az azték piacteret, az Alameda-t, a város legnagyobb parkját, a Bosque de Chapultepecet, a Guadalupe Bazilikát, és a Plaza Garibaldit is. Az utcákon pedig hallgassuk meg a tipikus mexikói zenészeket, a mariachikat.

[LAP TETEJÉRE]

Yucatan-félsziget

A Yucatan-félsziget Mexikó egyik legizgalmasabb területe, itt terül el a toltékok fővárosa, Chichén Itzá, amely megőrizte a hosszú ideig tartó maja kultúra emlékeit. A Tollas Kígyókultusz
jellegzetes emléke a Kukulkan piramis. A félszigeten szinte minden látnivaló kőből van. Csodás látványt nyújt a Jaguár-templom, és a Harcosok Épülete is, melynek tulajdonképpen csak az oszlopcsarnoka maradt épen, mivel a fából készült szentély leégett. A félszigeten fekszik az Uxmal és a Quintana Roo, melyek szintén világhírű turistalátványosságok.

[LAP TETEJÉRE]

Cancún

Alig több, mint 30 évvel ezelőtt Cancún csak egy lakatlan, napfényes terület volt a Yucatan-félsziget keleti részén. A sziget egy 26 km hosszú, keskeny földszakasz, amely a belső, édesvizű lagúnát választja el a Karibtengertől. A város a mai arculatát hihetetlen gyorsasággal érte el. A tervezők ötvözték a Karib-tengeri vidék természeti szépségeit a luxussal, így születtek meg az egyedülálló hangulatú szállodák és vendéglátóhelyek. A tengerpart legendás hófehér homokja mellett méltán híresek a térség történelmi látnivalói is, mindezek együtt emelték Cancúnt a világ tíz legnépszerűbb úticéljai közé.

[LAP TETEJÉRE]

Cozumel

A mexikói szárazföldtől kb. 20 mérföldnyi távolságban, a Karib-tengeren található álomszép sziget grandiózus víz alatti élővilággal. A szigetet elsősorban a búvárkodás szerelmeseinek ajánljuk. A világ második legnagyobb és legismertebb koralmezője várja itt a tengeri sport szerelmeseit.

[LAP TETEJÉRE]

Chichen Itza

A maya civilizáció legjelentősebb városa, a leghíresebb, leglátogatottabb ásatás a térségben. Főbb épületei: Kukulkan piramisa, a Csillagvizsgáló, Ezer oszlopcsarnok.

[LAP TETEJÉRE]

Tulum

Szépségét elsősorban nem az épületek, hanem a város fekvése adja. Egy gyönyörű tengerparti sziklafalra épült ősi maya varos maradványai találhatóak itt. Korának egyik jelentős halászfaluja volt, a település piacán kereskedtek.

[LAP TETEJÉRE]

Coba

Itt található a Yucatan-félsziget legmagasabb piramisa. Korának egyik legjelentősebb kereskedelmi központja volt.

[LAP TETEJÉRE]

Xcaret

Xcaret egy gyönyörű tengerparton fekvő eco-park, állat- és növénykerttel (kizárólag a félsziget állatait és növényeit találhatjuk itt meg), édesvizű barlangi folyóval, akváriummal.

[LAP TETEJÉRE]

Playa del Carmen

Cancún-nal ellentétben ezt a városkát nem a hatalmas szállodák jellemzik, inkább a meghitt hangulatú, családias, barátságos kisebb hotelek. Playa del Carmen karibi hangulatú utcáin rengeteg étterem és üzlet található. Bárok élőzenével, mexikói zenészek, tacos, kukorica-sör, tequila...

[LAP TETEJÉRE]

Történelem:

[LAP TETEJÉRE]

Őstörténet és gyarmatosítás

Közel 3000 éven át Mexikó területén fejlett kultúrák alakultak ki, így az olmék, a maja és az azték civilizációi. Az Olmék Birodalom az i. e. 13. századtól, a Maja Birodalom a 4. századtól a 10. századig, míg az Azték Birodalom a 12. századtól 1521-ig állt fenn.

Hernán Cortés spanyol területhódító és kalandor hajói 1519. április 22-én vetettek horgonyt Veracruznál. Bár 1520. június 30-án az aztékok tönkreverték a spanyolokat az úgynevezett Szomorú Éjszakán (Noche Triste), 1521-ben ismét sikerült legyőzniük az aztékokat, és elfoglalták fővárosukat, Tenochtitlant. A mai Mexikó Új-Spanyolország néven 300 évre spanyol gyarmattá vált.

[LAP TETEJÉRE]

19. század

1810. szeptember 16-án Miguel Hidalgo y Costilla megindította a Spanyolország elleni függetlenségi harcot egy Dolores nevű kisvárosban. 1811-ben a spanyolok kivégezték Hidalgót, de José María Morelos folytatta a harcot. Morelost 1815-ben végezték ki. A mexikói függetlenségi háború 1821-ben hozta meg eredményét, amikor Spanyolország kénytelen volt Mexikó függetlenségét elismerni. 1822-ben jött lére Agustín de Iturbide császársága, amely csupán hét hónapig állt fenn. A közép-amerikai országok 1823-ban elszakadtak Mexikótól. Az 1824-as évi alkotmány szerint Mexikó szövetségi köztársaság lett. A rabszolgaságot 1829-ben törölték el. Antonio López de Santa Anna tábornok először 1833-ban lett elnök. Ellentmondásos uralma alatt 1836-ban felfüggesztették az alkotmányt.

1846 és 1848 között háború folyt Mexikó és az Amerikai Egyesült Államok között, amelynek végeredményeként Arizona, Új-Mexikó és Kalifornia északi része az USA-hoz került. Ezután 1858 és 1861 között az országban véres polgárháború dúlt. 1848. május 19-én Mexikó ratifikálta a Guadalupe Hidalgo-i szerződést, amelyben elveszítette kormányzatát Texas és Kalifornia, továbbá Arizona és Új-Mexikó területének nagy része felett, 15 millió dollár ellenében.

Bénito Juárez, a zapoték származású, liberális elnök és jogász (1857-72) 1855-ben megújította a mexikói törvényeket. Elnöksége után következett az ún. Porfiriato, amelynek névadója, Porfirio Díaz 1877 és 1911 között volt Mexikó elnöke (megszakítással). A korszak viszonylagos nyugalma és fejlődése (pl. vasútépítés) végső fokon a jövedelmi különbségek fokozódásával járt. Díaz erőteljesen korlátozta a szabadságjogokat, főleg a sajtót ellenőrizte.

[LAP TETEJÉRE]

20. század

Porfirio Díaz antidemokratikus uralma ellen 1910-ben, újraválasztása után tört ki a forradalom. A forradalmárok ugyan legyőzték a szövetségi hadsereget, de a belső egység hiánya miatt az országban zavaros viszonyok uralkodtak 1920-ig, mígnem létrejött a szocialista színezetű PRI (Intézményes Forradalmi Párt).

A forradalom bukása után a PRI vette át a hatalmat 70 évre. L. Cárdenas elnöksége idején (1934-1940) földremformot és államosításokat hajtottak végre.

1994. január 1-jén Chiapas államban zapatista felkelés tört ki a NAFTA ellen. A hadműveletek két hét harc után társadalmi nyomásra leálltak, azóta az EZLN (A Nemzeti Felszabadulás Zapatista Hadserege) által ellenőrzött területek autonóm önkormányzatot, oktatást és egészségügyi rendszert kaptak.

A 2000. júliusi választáson a jobboldai PAN nyert.

A 2006-os választáson ismét a PAN nyert. A PRI tovább gyengült; már csak a harmadik legnagyobb frakciót tudhatja magáénak, mert a második helyre a PRD (Party of the Democratic Revolution) futott be. Az új elnök a PAN színeiben indult Felipe Calderón lett.

[LAP TETEJÉRE]

Földrajz

[LAP TETEJÉRE]

Domborzat

Területének központi része a füves, 1000 - 2500 m magas Mexikói-fennsík. A Kordillerák vonulatai elérik a 3000 m magasságot. Híresek a működő tűzhányók: a Popocatépetl (5452 m), az Iztaccihuatl (5286 m) és a Citlaltépetl (5700 m). Az ország észekkeleti részén, a Mexikói-öböl partján meleg éghajlatú síkság húzódik. A déli Yucatán-félszigetre a mészkőtáblák és a mocsarak jellemzőek. Az alsó kaliforniai-félsziget (Baja California) a nyugati, csendes-óceáni partvidékhez tartozik.

Időjárása és földrajza nagyon változatos; északon préri és homoksivatag, délen trópusi esőerdő található.

[LAP TETEJÉRE]

Vízrajz

Legnagyobb folyói a Río Bravo, (Rio Grande), és a Río Usumacinta az északi illetve déli határon folyik, a Río Grijalva, a Río Balsas, a Río Pánuco, és a Río Yaqui pedig az ország belsejében.

[LAP TETEJÉRE]

Hasznos

[LAP TETEJÉRE]

Beutazási szabályok

Magyar állampolgár turizmus, valamint üzleti tárgyalás céljából 90 napig vízum nélkül léphet be, és tartózkodhat Mexikóban. Az útlevélnek a kilépéstől számított 6 hónapig kell érvényesnek lennie. Az országba élelmiszert bevinni tilos.

[LAP TETEJÉRE]

Hivatalos pénznem

mexikói peso

[LAP TETEJÉRE]

Repülőtér

A vámvizsgálat során egy gombot kell minden Mexikóba érkezőnek megnyomnia, és ha zöldet jelez a gép, az utas minden vizsgálat nélkül tovább haladhat. Piros jelzés esetén azonban a csomagjait átnézik. Az országba élelmiszert bevinni tilos, ezért azt elkobozhatják.

[LAP TETEJÉRE]

Vallás

Katolikus (89%), protestáns (6%), egyéb (5%).

[LAP TETEJÉRE]

Elektromos hálózat

Általában 110 V, amihez külön aljzat szükséges, ezért érdemes átalakítót vinni, mellyel a 110 Voltos elektromos berendezések üzemelnek.

[LAP TETEJÉRE]

Klíma

A fővárost és környékét kellemes, nem túl meleg hőmérséklet jellemzi. A téli hónapokban, ősszel és tavasszal 25-31 fok van, a tengerparton igen magas a páratartalom.

[LAP TETEJÉRE]

Öltözködés

Ajánlott a pamut alapanyagú ruházat, a légkondicionált helyiségek miatt a nyári ruhák mellett melegebb felsőruházatot és a kirándulásokhoz kényelmes, zárt cipőt vinni.

[LAP TETEJÉRE]

Helyi viszonyok

A magas bűnözési mutatók ellenére sem fenyegeti különösebb veszély a turistákat. Éjszaka külvárosi területeken ne sétáljunk, igyekezzünk a turisztikailag frekventált területeken közlekedni.

[LAP TETEJÉRE]

Helyi közlekedés

Belföldön igénybe vehetjük a helyi légitársaságok járatait, a jegyárakat az határozza meg, hogy adott útvonalon mennyi versenytársa van az adott társaságnak, de alapvetően elég drágák. A vasúthálózat érinti az ország közepét és a partvidéket, a fontosabb városok, települések vonattal is elérhetők. Busszal minden helyet el lehet érni, ez a tömegközlekedés leggyakoribb formája.

[LAP TETEJÉRE]

Helyi ételek, italok

A tökmagszószba mártott és főtt tojásdarabokkal töltött 'tortilla', az aligátorkörtével készült 'guacamole' 'tacóval', azaz kis kukoricalepénnyel. A mexikói borok (Domecq, Santo Tomas, Hidalgo), a mexikói sörök (Negra Modelo, Léon Negra), a maguey kaktuszból párolt tequilla.

[LAP TETEJÉRE]

Érdemes vásárolni

A nagy múltú mexikói fazekasság termékeit, szövött takarókat és plédeket, 'rebozo'-t, a gyapjúból vagy néhol selyemből készült stólát, akrilfonalból készült vallási témájú képeket, maja szobrokat, kézi készítésű függőágyakat.

[LAP TETEJÉRE]

Valóban szükséges

Kalap, szellős, pamut ruházat, napvédő krémek a meleg és a káros napsugarak elleni védekezésre, magasabban fekvő helyekre meleg ruházat, biztosítás. Javasolt védőoltások: hepatitis A, hepatitis B, hastífusz, diftéria-tetanusz, veszettség.

[LAP TETEJÉRE]

Ivóvíz

Minden tekintetben az alapvető higiénia betartása ajánlott. Csapvíz helyett palackozott ásványvíz fogyasztása javasolt.

[LAP TETEJÉRE]

Gyógyszerek

A klíma- és étrendváltozás miatt egy házi patika összeállítása (gyomor és bélbántalmakra, lázcsillapításra) ajánlott.

[LAP TETEJÉRE]

Börtönviszonyok Mexikóban

A Mexikói Egyesült Államokban 2008.január 1-én összesen 217499 fő volt bírói ítélet alapján börtönben, ebből 206406 fő volt a férfi. A fogvatartottak száma azonban ennél lényegesen nagyobb, mivel a fogadó országban a bírói ítélkezés lassú és hosszadalmas, ezért sokszor előfordul, hogy a letartóztatásban levő személynek éveket kell várnia arra, hogy ügyében jogerős döntés szülessen.

A rendelkezésünkre álló statisztika szerint Mexikóban 2008 májusában 47 fő európai uniós állampolgár van börtönben. Ebből:3 fő Németország, 1 fő Ausztria, 15 fő Spanyolország, 6 fő Franciaország, 11 fő Hollandia,4 fő Magyarország, 3 fő Olaszország, illetve 2-2 fő Portugália és Románia állampolgárai. A fentebbi személyeket általában lopásért, rablásért, drogterjesztésért, személyek elrablásáért, és gyilkosságban való részvételért tartóztatták le és ítélték el.

A mexikói börtönviszonyokat az Amnesty International a legutóbbi jelentésében általánosságban rossznak, néhány esetben pedig extrémnek értékelte. A legsúlyosabb probléma, a börtönök túlzsúfoltsága, az elítéltek sérelmére elkövetett agressziók, az alacsony színvonalú orvosi ellátás, a vitamin és kalória szegény étkeztetési szolgáltatás, az elítéltek személyes biztonságának a hiánya, a korrupció és a hatósági túlkapások.

Mexikóban a fogvatartottak száma a 2001-2008. közötti időszakban 165687 főről, 217499 főre emelkedett, ez 37%-o növekedést jelent, miközben a börtönférőhelyek száma a 2001-es szinten maradt. A legzsúfoltabb börtönök a fővárosban, illetve a az ország északi és karibi térségében vannak. A túlzsúfoltság negatív következményei tetten érhetők a fogvatartott személyek egészségügyi állapotának radikális romlásában, szellemi és fizikai állapotuk leépülésében, amely súlyos problémákat okoz a büntetés letöltése után a normális életbe történő visszailleszkedésben. A börtönökben, különösen Quintana Roo és Cancun térségben a higiéniai feltételek teljes, illetve az orvosok és a gyógyszerek hiánya miatt gyakorta fordulnak elő súlyos járványok, mérgezések, mint pl. a fertőző tüdőbaj, hasnyálmirigy gyulladások és a nemi fertőzések. Az elítélt személyek szellemi és fizikai szintjének karbantartására, esetleges fejlesztésére csak elvétve van lehetőségek a börtön intézmények szűkős anyagi pénzügyi helyzete miatt. Az EU-s állampolgárok e kedvezőtlen helyzet ellenére -a nagykövetek és konzulok határozott fellépésnek köszönhetően- viszonylag normálisabb elhelyezésben és bánásmódban részesülnek.

Az étkeztetés (napi 3 szor) gyakorisága megfelel a normáknak, de az ételek minősége, kalóri szintje,fehérje és vitamintartalma az elkészítés körülményei miatt messze elmaradnak a nemzetközi normáktól.

Súlyos problémának értékelte a mexikói Emberjogi Bizottság a börtönviszonyokról kiadott tájékoztatójában a mexikói börtönökben fellelhető korrupció mértékét és szintjét is. Megítélésük szerint a korrupció kialakulásának és terjedésének az alapvető problémája a börtönszemélyzet átlag alatti oktatási és kulturális szintje, továbbá az alacsony fizetése. A mexikói börtönökben azoknak az elítélteknek, akiknek van pénzük lényegében mindenhez hozzájuthatnak a börtön személyzet , illetve vezetés segítségével. Napjainkban könnyebb a börtönökben kemény drogokhoz hozzájutni, mint kint az utcán. Ez természetesen elősegíti a klikkek kialakulását, a rabok közötti véres nem egyszer gyilkosságba torkolló összecsapást, vagy kivégzést. 2006-ban a fővárosi börtönökben 6 fő halt meg ilye körülmények között, 5 fő öngyilkosságot követett el, 53 fő pedig erőszakos cselekmények miatt szenvedett súlyos sérüléseket.

A börtönszemélyzet, illetve vezetés részvétele a kábítószer beszerzésében és terjesztésében természetesen magával hozza - vita esetén - a börtönőrökkel, illetve vezetőkkel történő leszámolást is.

Az említett jelentés szerint a mexikói börtönökben a hatóságok sok esetben fizikai és pszichológiai erőszakot alkalmaznak a fogvatartottak sérelmére. Súlyosan megsértik az emberi jogokat és a nemzetközi normákat is. Példaként említik, hogy a női fogvatartottakat naponta többször a börtönszemélyzet és vezetők előtt levetkőztetik és emberi méltóságában megalázzák. A férfiakat éjszaka kihallgatásra hivatkozva, elszállítják és embertelen fizikai tevékenységekre kényszerítik.

Tény, hogy a mexikói hatóságok még a külföldiek esetében is akadályozzák az okkal, vagy ok nélkül letartóztatott állampolgárok kommunikációs kapcsolatteremtő szándékát. A nagykövetségeket, vagy konzulátusokat késve és hiányosan tájékoztatják. Az utóbbi időszakban azonban e téren köszönhetően az EU konzuli testülete hatékony és egységes fellépésének pozitív elmozdulást is regisztrálhatunk, mivel tájékoztatást kapunk a letartóztatott állampolgárainkról, jóllehet a letartóztatás oka továbbra sincs megjelölve. Jelezzük, hogy a mexikói fél annak ellenére, hogy az e téren meglévő nemzetközi egyezményekben rögzítettek betartására vonatkozó kötelezettségeit csatlakozásával szentesítette mégis a mexikói alkotmányban rögzítettekből indul ki és annak ad elsőbbséget. Ezt jól példázza, hogy letartóztatás esetén akár 90 napon túl is fogva tarthatja az illető állampolgárt akkor is, ha nincs ellene semmilyen kézzelfogható bizonyíték, vagy vád.

 

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Hasznos

[LAP TETEJÉRE]

Külképviseletek

[LAP TETEJÉRE]

Magyarország Xországi nagykövetsége

 

[LAP TETEJÉRE]

Xország magyarországi nagykövetsége

 

[LAP TETEJÉRE]

Beutazás

[LAP TETEJÉRE]

Vízum

 

[LAP TETEJÉRE]

Vámszabályok

 

[LAP TETEJÉRE]

Közlekedés

[LAP TETEJÉRE]

Autóval

 

[LAP TETEJÉRE]

Taxi

 

[LAP TETEJÉRE]

Busszal

 

[LAP TETEJÉRE]

Vonattal

 

[LAP TETEJÉRE]

Repülővel

 

[LAP TETEJÉRE]

Hajóval

 

[LAP TETEJÉRE]

Bank - Posta - Telefon

[LAP TETEJÉRE]

Bank

 

[LAP TETEJÉRE]

Posta

 

[LAP TETEJÉRE]

Telefon

Ország hívószám: +00

 

[LAP TETEJÉRE]

Hasznos telefonszámok

 

[LAP TETEJÉRE]

Vásárlás

 

[LAP TETEJÉRE]

Nyitvatartás

 

[LAP TETEJÉRE]

Mi mennyi?

 

[LAP TETEJÉRE]

Vásárlási tanácsok

 

[LAP TETEJÉRE]

Üzletek

 

[LAP TETEJÉRE]

Biztonság

 

[LAP TETEJÉRE]

Egészség

 

[LAP TETEJÉRE]

Jellemző betegségek:

-

[LAP TETEJÉRE]

Javasolt oltás:

-

[LAP TETEJÉRE]

Javasolt oltás bizonyos területeken vagy fokozottabban veszélyeztetett utazóknak:

-

[LAP TETEJÉRE]

Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik:

-

[LAP TETEJÉRE]

Javasolt emlékeztető oltás:

-

[LAP TETEJÉRE]

Fontos!

 

[LAP TETEJÉRE]

Hazatérés után

 

[LAP TETEJÉRE]

Kisszótár

[LAP TETEJÉRE]

Általános kifejezések

[LAP TETEJÉRE]

Számok

1
2
3
4
5
6
7
8
9
10

[LAP TETEJÉRE]

Vásárlás, élelmiszer

[LAP TETEJÉRE]

Szállás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szórakozás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

[LAP TETEJÉRE]